AlexNet Irodalom
Személy Rólam Gondolat Versek Képek Internet Listák	Gyors érintés (Touch and go) Körút Láthatatlan csendben Mindössze két reflektor fényben Romok között épen Rohanásban állóképen. Nem gondolta Nem gondolta senki sem Ég, föld, budai tengerszem Ez lett belőle mindent meghazudtoló Mindent elborító Élet-érzelem. Még volt valami Még láttam a földet, Kínlódott, és szült egy szörnyet Végtelen ezredekben, millió fejekben Kellett, hogy legyen még De elveszett a remény Volt esély egy és száz Ma már csak a hideg ráz Nem félek már soha Halált várom jobban, mint valaha Kín az élet Minden lépés odázza a véget De tudhatnánk, nincs kiút Mélyen vagyunk, s csak lejjebb visz az út Hidd el ez a legtöbb, mit tehetek, Megteszek még néhány métert veletek És halálomig harcolok ellenetek Én értetetek veletek. Én még láttam a földet Kínlódott és szült egy szörnyet Végtelen ezredekben, millió fejekben Kellett hogy legyen még De elveszett a remény Áradok, érezlek Kék volt minden, éj szürke árnyak Még mindig valahol mindig látlak és várlak Enyészet dombjára vezet az utam Ott, ott vár rám uram De kell, hogy találkozzunk még Az életen túl, a halál mezsgyéjén, Még egyszer akarom, nagyon, nagyon Tudod, hogy nem hagyhatom, de teljesülhet-e vajon? Vörös madár volt, tűz szépségben Fekete párja élő és holt egy szent testben Kék égen szálltak csend határán Csillagok szépségén, harmóniák szféráján. Magasba vágytak, földre szálltak, Hatalmas szemükben lángok táncoltak Izzott az ég, míg repültek rajta Izzott a föld, s leszálltak rája. Várta őket a vágyak földi násza. Szabad lett, mint a madár Nem sodorta minden vakár Szaladt az éggel és a nagy idővel Élete szakadt, de lelke tele lett bölcsességgel. Szikla Sötét volt már megint, Az ember már csak legyint Fény se közel, se távol Ház se, se tábor Magány sziklája ez Szállhatsz, de nem volna kihez Ha tudnál még. Csak némaság az ég Beljebb és beljebb a magányba Végtelen vak vágányra Hol láthatjuk egymást De nem ezt akarjuk, valami mást Csak halljuk a tompa puffanást Egy megint elment Elhagyott, megcsalt és eltemetetett. Némán hang nélkül. Hajnali holdon Piszok volt minden Csupa sár és vér Itt áll a csatatér Fegyverek hallgatnak Nem övék már a szó Lelkek nyugodhatnak Nem szól már trombitaszó Csak a hold gyáva fénye Szűzi szépsége és égi ezüstje Csiklandozza még őket Szenteket és bűnösöket, férfiakat, nőket, Hullákat és lemenőket.	Ugorj! Második Könyv Mindenen kívül Mikor még nap volt Gyors érintés *Touch and go Utolsó szakasz *Final Touch
©2004 alex at elte dot hu